Államvizsga

A MAGISZTERI ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

2016/2017

 

Magiszteri disszertáció védése:

2017. június 28, szerda, 15.00


Államvizsga bizottsági tagok:

Elnök: dr. Dan Popescu docens

Tagok: dr. Bánffi-Benedek Andrea docens

             dr. Magyari Sára adjunktus

Titkár: dr. Borbély Julianna adjunktus

Póttag: dr. Pop Titus adjunktus

 

Fellebbezési bizottsági tagok:

Elnök: dr. Varga Péter docens

Tagok: dr. Balogh Andrea adjunktus

             dr. Bökös Borbála adjunktus

Titkár: dr. Bartha Krisztina adjunktus

Póttag: dr. Pâncotan Antonia adjunktus

 

A MAGISZTERI ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

1. A két éves (bolognai) magiszteri képzést végző hallgatók számára a záróvizsga a disszertáció megvédéséből áll.

2. A disszertációt a záróvizsgára való beiratkozáskor kell leadni egy nyomtatott, keménykötésű, illetve egy elektronikus példányban (az utóbbit CD-n vagy DVD-n). A hallgatónak további egy nyomtatott, keménykötésű és egy elektronikus példányt kell eljuttatnia a dolgozatvezető tanárhoz.

3. A dolgozat minimális terjedelme 50 oldal. A disszertációban a hallgatónak bizonyítania kell a témára vonatkozó alapvető szakirodalom ismeretét, és a téma kidolgozásában új problémafelvetéseket, új megközelítéseket, új megoldásokat kell beépítenie. A disszertáció nyelve lehet: magyar, román, angol, német. Amennyiben a disszertáció nyelve nem angol/német, a bibliográfiának legalább 30%-ban idegen nyelvű címeket kell tartalmaznia. Amennyiben a disszertációt nem magyar nyelven dolgozza ki a hallgató, a dolgozathoz csatolnia kell egy 3-5 oldalas magyar nyelvű összefoglalót is. A további formai követelményekről jelen módszertan első melléklete rendelkezik.

4. A disszertációhoz annak leadásakor csatolni kell a vezetőtanár szakmai értékelését is, a jelen módszertan második mellékletét képező formanyomtatvány szerint, a vezetőtanár aláírása által hitelesítve. Az értékelések alapján a leadást követő négy napon belül elkészül azoknak a dolgozatoknak a listája, amelyek a záróvizsga-bizottság elé kerülhetnek. Egy dolgozat akkor kerülhet az záróvizsga-bizottság elé, ha a dolgozatvezető tanár legalább hatos (6) érdemjegyre javasolja.

5. A disszertáció szakmai-tudományos minőségét értékelő további érdemjegyek szintén a jelen módszertan második mellékletét képező formanyomtatvány alapján kerülnek megállapításra.

6. A disszertációt minősítő érdemjegy összetétele a következő:

a) A dolgozatot irányító tanár által javasolt, a dolgozat szakmai-tudományos minőségét minősítő érdemjegy – 50%;

b) Az záróvizsga-bizottság legalább egy tagja által javasolt, a dolgozat szakmai-tudományos minőségét minősítő érdemjegy (vagy a több bizottsági tag által javasolt érdemjegyek számtani középarányosa): 25%;

c) A dolgozat megvédését értékelő jegy, mely a jelenlévő bizottsági tagok által javasolt érdemjegyek számtani középarányosa: 25%.

 

A DISSZERTÁCIÓVAL KAPCSOLATOS

FORMAI KÖVETELMÉNYEK

 

I. A disszertáció fő részei:

  1. Külső borító (román nyelven; lásd jelen útmutató 4. oldalát)
  2. Címlap román nyelven (lásd jelen útmutató 5. oldalát)
  3. Címlap magyar/angol/német nyelven (lásd jelen útmutató 6. oldalát)
  4. Tartalomjegyzék (a fejezetcímek oldalszámaival)
  5.  Főszöveg
    • bevezetés
    • fejezetek
    • következtetések
  6. Felhasznált szakirodalom
  7.  Mellékletek (ha szükséges)

II. Általános formai követelmények:

  1. A főszöveg 12-es méretű Times New Roman betűtípussal készül, 1,5-es sorközzel, „sorkizárt” (justified) sorvégekkel, 2,5 cm-es margóval.
  2. A fejezetcímek középre igazítottak, 14-es méretű kövérített (bold) betűvel szedjük őket.
  3. Az alfejezetcímek balra igazítottak, 12-es méretű kövérített (bold) betűvel szedjük őket.
  4. Az oldalszámozás az oldalak alján, középre igazítva jelenik meg.
  5. A szövegen belüli kiemeléseket dőlt (kurzív, italic) betűkkel jelezzük. Szövegtestben lehetőleg nem használunk kövérítést és aláhúzást.
  6. A hivatkozott művek címeit, illetve a folyóiratcímeket a főszövegben dőlt betűs (kurzív, italics) szedéssel emeljük ki.
  7. A szakirodalomra történő hivatkozás lábjegyzetek vagy szövegközi jegyzetek formájában történik. A lábjegyzetek számozása folyamatos.
  8. Az évszázadokat – az idézetekben és hivatkozott címekben lévő eltérő változatok kivételével – arab számokkal írjuk.
  9. Ún. „lúdlábat” (az idézet mindkét végén befelé mutató lúdlábat) használunk akkor, ha az idézeten belül szintén idézőjelet kell használnunk. Példa: „Ki tagadhatná, hogy a Duna s Tisza árterületein konyhalatin nemzet szaladgálna, ha Werbőczy politikai »nemzete« alatt a magyar paraszt elsorvadt volna.”
  10. A nagykötőjel használata kötelező a -tól -ig értelemben használt számok és szavak, valamint pl. társszerzők nevei, egy nyomtatvány több nyomdahelye vagy kiadója stb. között. Előtte és utána nincs szóköz, csak ha legalább a nevek egyike többtagú. Például: 1914–1918; Kós–Nagy–Szentimrei (szerk.); Kolozsvár–Bukarest; de: Párizs – New York
  11. A felhasznált szakirodalmat tartalmazó irodalomjegyzékben szereplő tételek a szerzők vezetéknevének ábécésorrendjében követik egymást. Sokszerzős művek, lexikonok stb. esetében a szerkesztők nevét vesszük figyelembe. Többszerzős, illetve többszerkesztős művek esetén a művet csak az ábécésorrendben első név szerint közöljük. Ha a dolgozat jellege megkívánja, külön csoportba rendezzük az elsődleges és a másodlagos szakirodalmat.

III. A hivatkozással kapcsolatos formai követelmények:

1. Hivatkozás kötet esetén:

Szerző vezetékneve [,] szerző keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.]: Könyv címe. [Ford. Fordító neve.] Kiadó, kiadás helye, éve [, oldalszám].

Példák:

1. Geréb Zsolt: Újszövetségi tanulmányok. Partium Kiadó, Nagyvárad, 2005.

2. Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Ford. Bonyhai Gábor. Gondolat, Budapest, 1984, 284.

2. Hivatkozás kötetben szereplő tanulmány esetén:

Szerző vezetékneve[,] szerző keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.]: Tanulmány címe. In: szerkesztő(k) vezetékneve[,] keresztneve [Több szerkesztő esetén a neveket „ – ” jellel választjuk el egymástól] (szerk.): Kötet címe. Kiadó, kiadás helye, éve, oldalszám.

Példa:

1. György Béla: Hargita megye úthálózatának rehabilitációs programja. In: Köllő Gábor (szerk.): Nemzetközi Építéstudományi Konferencia. Csíksomlyó, 2001. május 24–27. Kolozsvár, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, 2000, 63–66.

2. Mertens, Karl: Der Kairos der Rede als Ausdruck menschlicher Situiertheit. In: Kopperschmidt, Josef (Hg.): Rhetorische Anthropologie. Studien zum Homo rhetoricus. München: Fink, 2000, S. 295–313.

3. Hivatkozás folyóiratban szereplő tanulmány esetén:

Szerző vezetékneve[,] szerző keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.]: Tanulmány címe. Folyóirat címe, év/szám.[, oldalszám].

[Folyamatos számozású folyóiratok esetén:]

Szerző vezetékneve[,] szerző keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.]: Tanulmány címe. Folyóirat címe, szám (megjelenés éve)[, oldalszám].

Példák:

1. Heitsch, Ernst: Sprachtheoretische Überlegungen Platons. Allgemeine Zeitschrift für Philosophie, 23, 1998/1, S. 43–59.

2. Gadamer, Hans-Georg: A platóni dialektikához. Kellék, 18–19–20 (2001), 36–65.

IV. Rövidítések használata:

A rövidítéseket kezdéskor nagy betűvel írjuk, egyébként kis betűvel:

Lásd: lásd

Ugyanő: uő:

Ugyanők: uők:

Évszám nélkül: é. n.

Hely nélkül: h. n.

Idézett mű: i. m. [pl. i. m. 203.]

Idézett kiadás: id. kiad. [pl. id. kiad. 508.]

Ugyanott: uo.

Vesd össze: vö.