Kulturális örökségünk: a nagyváradi Nagyboldogasszony székesegyház

A Partiumi Keresztény Egyetem Nyelv és irodalomtudományi tanszéke és a ProGuide közös együttműködése keretében a Többnyelvűség és multikulturalitás mesterképzés hallgatói projektmunkában vesznek részt, amelynek során feltérképezik Nagyvárad kulturális örökségét, híres turisztikai nevezetességeit. A hallgatók feladata rendhagyó „úti beszámolót” készíteni az általuk választott műemlékekről, fontos kulturális emlékezethelyekről, melyeket magyarul és angolul kívánunk a tisztelt közönség elé tárni, és, amennyiben lehetőségeink engedik, később ismeretterjesztő füzet formájában publikálni. A projektmunkát reményeink szerint „vizsga” is követi: amennyiben késő tavasszal/nyáron véget ér a járvány, a terepmunkát élesben történő idegenvezetés is zárhatja a ProGuide közreműködésével.

 

Az első cikk, a nagyváradi Nagyboldogasszony székesegyházról szóló beszámoló még a járványügyi intézkedések előtt megvalósul terepgyakorlat során készült.


A nagyváradi Nagyboldogasszony székesegyház

A nagyváradi Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. Forgách Pál püspök kezdte építeni a székesegyházat, melynek ünnepélyes felavatására 1780. június 25-én került sor. A templomot Kollonits László erdélyi püspök szentelte fel. A székesegyház Giovanni Battista Ricca olasz építész tervei alapján készült, amelyeket Franz Anton Hillebrandt bécsi építész átformált. Ricca itáliai és Hillebrandt klasszicizáló barokk elképzelései egyaránt hatást gyakoroltak az építkezés folyamatára. A székesegyházhoz tartozó barokk stílusú püspöki palotát szintén Giovanni Battista Ricca tervezte. Az épületet a híres bécsi Belvedere-kastély kicsinyített másának szánták. Körösvidéki Múzeum néven 1971. január 17-én a püspöki palotát megyei múzeumként nyitották meg, ahol többek között  régészeti, történelmi, természettudományi, néprajzi és művészeti kiállításokat szerveztek meg. A múzeum mintegy 400 000 műtárgya közé tartoznak újkőkorszaki és bronzkori eszközök, ókori egyiptomi és görög tárgyak, nyugat-erdélyi népviseleti darabok és a térségben használt edények.

Tekintve, hogy az épület barokk stílusban épült, néhány szót ejtünk erről a stílusirányzatról. A 16. század második felében megjelenő barokk művészet szorosan összefügg az ellenreformáció mozgalmával, célja a vallásos áhítat felkeltése és a katolikus hit újjáélesztése. A barokk is antik építészeti elemeket használ, építészetére jellemző az erőteljes fény-árnyék hatás, a pompa, a pátosz, az ünnepélyesség, a rengeteg aranyozás, a monumentalitás, az érzékiség, a festőiség, a hatáskeltés és a látványosság. A barokk jellemző törekvése a földi és az égi világ összekapcsolása, hiszen a realitás mögötti misztikus világot akarja megsejtetni. Ezt a célt szolgálják a templomok „látszatkupolái” és „égbe nyíló” freskói.

Az impozáns Nagyboldogasszony székesegyház lehetőséget nyújt minden betérőnek, hogy megcsodálja a barokk építészet szépségét. Emellett a templom látogatói megtapasztalhatják a belső csendet is.  Hátrahagyva a külvilág zajait, a templomba belépők átélhetik a szakralitást. A székesegyház látogatása tehát maradandó élményt kínál úgy az építészet, a kultúra szerelmeseinek, mint a spiritualitás iránt érdeklődőknek.

Egy kora márciusi vasárnap délután indultunk el a székesegyházat és a püspöki palotát megtekinteni. A bejáratnál megcsodáltuk a monumentális kovácsoltvasból készült kaput. Majd beléptünk az nemrég felújított barokk parkba. Először a püspöki palotát jártuk körül, amelynek rengeteg ablaka van. A néphit úgy tartja, hogy az épületnek a külső ablakai az év napjaira emlékeztetnek. A templom előtt megtekintettük Szent László szobrát, mely eredetileg a főtéren állt.  A szoborhoz közel látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is, amely egyben Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra is. A szobor egyik érdekessége, hogy 52 évig a föld alatt rejtegették, csupán 2000 után került a jelenlegi helyére. A legenda úgy tartja, hogy Szent Lászlót az egykori Váradi Várban álló templomban temették el, ezért nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával. Ez az aranyozott ezüst mellszobor őrzi a király koponyájának egy darabját, híven követve Szent László arcvonásait.

A terjedelmes, sárgára vakolt váradi székesegyház 61 méter magas tornyai már kívülről sejtetik a templom látogatójával az épület ámulatba ejtő belsejét. Az előcsarnokból belépve egy pompás, gazdagon díszített belső térbe jutottunk. A különös színárnyalatok, a fény és árnyék játéka, a festménykompozíciók együttes hatása azonnal magával ragadott. A főbejárat mellett megtekintettük a Szent László domborművet.

A barokkra jellemző transzcendens vágyat legintenzívebben a Krisztus Urunk mennyei diadalát ábrázoló kupolafreskó révén élhettük át. Johann Nepomuk von Schöpf alkotása nem csupán művészeti remekmű, hanem hűen tükrözi a keresztény világképet is. A szentélybe látogatóként nem léphettünk be ugyan, de a félhomályban azért meg tudtuk tekinteni a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárt, a mellette álló Szent István és Szent Imre herceg márványszobrokat, a Szent László király és a Szent Erzsébet alakját megjelenítő festett színes ablaküvegeket, a fehér márványból készült áldozati oltárt, valamint a hét bronz relieffel díszített szószéket. Úgy a főoltár, mint a Szent Lászlót és a Szent Családot megjelenítő mellékoltárok Vinzenz Fischer alkotásai. A kereszthajó jobb oldalán a Szeplőtelen Szűz szobrát csodáltuk meg, bal oldalán pedig egy Feszületet a Corpussal. Ezt követően a mellékhajóban levő 4-4 oltárt vettük szemügyre, amelyek Nepomuki Szent Jánost, Szent Istvánt, Szent Borbálát, Szent János apostolt, a Szentháromságot, a Szent Keresztet, Szent Mihály arkangyalt, Szent Pál és Szent Péter búcsúzását ábrázolják. A lassan megfakuló oltárképek alakjait könnyen azonosíthattuk a kétnyelvű tájékoztatók segítségével. A templomban megtekintettük még a Pázmány Péter mellszobrot, Ipoly Arnold püspök bronzalakját és dr. Bogdánffy Szilárd festményképét, valamint két váradi püspök, Thurzó Zsigmond és Andrea Scolari reneszánsz sírköveit is. Az orgonában, amely Mária Terézia adománya, csupán távolról gyönyörködtünk, mert az oda vezető lépcsősor a restaurálás miatt le volt zárva.

Miután végigjártuk a székesegyház látnivalóit, elmerültünk a templom csendjébe és hagytuk, hogy a hely szépsége magával ragadjon. Majd lelkileg megerősödve és a barokk pompát magunk mögött hagyva visszatértünk a nyüzsgő városba.

 

 

Opra-Kozma Rebeka

Zölde Júlia

Többnyelvűség és multikulturalitás mesteri program, PKE

 

Img 20200308 160313Img 20200308 161435Img 20200308 162920Img 20200308 163433

forrás: en.partium.ro